Már nagyon szurkolok, hogy jöjjön a tavasz és végre lekerülhessenek a bundás nadrágok a gyerekekről. Ezért szépen lassan a lakásban is megkezdtük a tavaszra, Húsvétra hangolódást.  Az egyik nagyinál töltött délutánon egy nagyon kedves mesére bukkantam -Bori és a húsvéti nyúl- amiben zsázsát ültettek. Bevallom nem vagyok nagy kertész, így egészen idáig nem hallottam erről a növényről. Most is csak annyival tudok róla többet, hogy elképesztően gyorsan nő, szinte látszik ahogy kibújnak a levélkéi és hogy meg lehet enni. Ízét tekintve nem sok van neki, de szendvicsre téve egészen ehető és meglepő módon az első saláta féle amit a gyerekeim betettek a szájukba. Sőt rendszeresen újra megkóstolják. (Nyilván köze van hozzá, hogy ők maguk ültették, locsolgatják.)

A zsázsa csíráztatásának egyetlen trükkje, hogy spriccelni kell vízzel, nem locsolni, naponta egyszer.

Mi egyszerűen földbe ültettük, de akinek van csíráztató tálja, annak még egyszerűbben növeszthető. 1 nap után már szinte minden mag kinöveszti a csíráját, 2 nap után az első levélkék is megjelennek.